Gerard Depardieu szívesen áldoz a gasztronómia oltárán, szereti a finom ételeket és a jó borokat, ezért nem csoda, hogy beszállt a kulináris bizniszbe is. Októberben második hazájában, Moszkvában nyit éttermet.

Június 27-én megtartottuk második olívaolaj vacsoránkat, amelynek helyszíne a Porcellino olasz étterem volt Budán, a menüt megalkotó séf viszont ugyanaz, mint a múltkor. Csizmazia László mellett döntöttünk megint, mert ő már bebizonyította, hogy remek érzékkel használja az olívaolajokat, jól tudja, melyik milyen ételhez illik. A prémium olajakat ismét az Olivaliget biztosította, a termékek megalkotója pedig Massimiliano d’Addario, aki olajmester Olaszországban.

Akár egy mese címe is lehetne, de nem az. Egy olasz étteremre utal ez a sokat sejtető cím, méghozzá arra, ahol június 27-ei olívaolaj vacsoraestünket rendezzük meg. Az étterem neve ugyanis nem más, mint Porcellino, ami magyarul kismalacot jelent.

Vannak dolgok, amiket nem érdemes megismételni, mert annyira jól sikerültek, hogy túlteljesíteni szinte reménytelen második alkalommal. Kubai-karibi vacsoraestünk szerencsére nem ezek közé tartozott.

Kubában a grillen készült finomságokhoz jól csúsznak a különleges koktélok, a nehéz ételnek számító feketebab pedig biztosan nem üli meg a gyomrunkat, ha jófajta rummal öblítjük le. Most eláruljuk, mit érdemes enned, ha Kubában jársz.

Négy napon keresztül 27 kiállító, több mint 400 féle párlat és izgalmas zenés produkciók gondoskodtak a felhőtlen hangulatról a Budapesti Pálinkafesztiválon. A legkedveltebb ital idén is az Év Pálinkája volt, de a hűsítő pálinkás long drinkek is szépen fogytak.

Mai receptünk Lorientől, avagy egy igazi konyhai partizántól származik. A gasztroblogger a Tour de Serpenyő csapatát erősíti, és a világhírű olasz ételek hazájából, Emilia Romagna vidékéről hozta ezt az isteni fogást.

Stájerország már régóta Ausztria csemegeüzleteként ismert. Az emberek vendégszeretetén túl a sok-sok finomság az, ami idevonzza a látogatókat. Legyen az a tök, az alma vagy egy fenséges bor, mind kihagyhatatlan kulináris élvezeteket ígérnek.

Azon, amelyiket az ÉS Bisztróban építettek, pontosabban terítettek meg nekünk április 23-án. Ez a kulináris híd ugyanis Ausztria és Magyarország közé épült, és azt a célt szolgálta, hogy boldogra együk magunkat, miközben szebbnél szebb osztrák tájakon barangolunk.

Tizenötödik vacsoraestünkön Délvidéket vettük célba, a szerb konyhával ismerkedtünk meg. Vacsoránkat egy dunai állóhajón rendeztük meg, ahol tökéletes vendéglátásban volt részünk. Dusanka, az étterem tulajdonosa bebizonyította, hogy a szerb vendégszeretetnek párja nincs.