A Magyarországon megszokottól sok mindenben eltérnek a görög vendéglátási és étkezési szokások. A híres görög vendégszeretet mindenki jól ismeri, de vajon tudjuk-e, hogy hogyan illik viselkedni egy görög vakáció alkalmával.
Hangulatos vízparti taverna
A görögök értékelik, ha a vendég görögül próbál megszólalni, és főleg a visszatérő vendégeket szeretik nagyon. Ezt sokszor meg is hálálják különböző formában. Néhány vendéglátóhelyen a sütemény mellé ingyen víz jár, illetve a koktélbárokban előfordul, hogy az ital mellé ajándék mogyorót, pisztáciát hoz ki a pincér.
A másik érdekesség, hogy ahol egyszer már jártál, az a vendéglátós minden alkalommal köszön neked, ha találkoztok, olyan lelkesen tudnak integetni és bólintani, hogy külön élménye ez az estéknek. Egyszer csak azt veszed észre, hogy ahogy végigmész a falu utcájában, minden második ember megismer.
A lakoma fogásai
Már az ókorban is a görög társadalmi élet egyik legmeghatározóbb eleme a lakoma volt, ezt a remek szokásukat mind a mai napig megőrizték. A könnyű reggeli után, amit általában egy csésze kávé és főként valamilyen péksütemény alkot, az ebédre csak délután három-négy óra körül kerül sor. A nap fénypontja viszont a vacsora, ami igazi lakomát jelent. Ez legkorábban fél tíz körül kezdődik, és gyakran késő éjszakáig elhúzódik.
A görögök számára az étkezés a társadalmi élet egy formája, ezért általában az emberek “csapatosan” járnak tavernázni. A tavernák a görög éttermek egyik fajtája, általában családi vállalkozás, és igazi házias görög ételeket lehet fogyasztani.
A kerti grillezésnél nincs is jobb!
Ezek az étkezdék nem a turistáknak készültek, az átlag görögök is előszeretettel látogatják. Törzshelyeiken otthonosan mozognak, összetolják az asztalokat, és mivel a kínálat szinte naponta változik, a pincértől érdeklődnek az aznapi ajánlat felől. A taverna pincérje mindig a legtekintélyesebb férfihez fordul oda először, és tőle várja a rendelést. Ezt a szokást turistáknál is szeretik betartani.
Sok görög tavernában – ellentétben az itthonival – az a szokás, hogy az étkezés végeztével nem jön a pincér és nem szedi le az asztalt. Ez azért van, mert a görögök a terített asztalt magánszférának tekintik, abba nem nyúlnak bele, érezze magát jól a kedves vendég.
Mivel görögök evés közben (is) beszélgetnek, ez nem számít illetlenségnek, sőt el is várják a jókedvű sztorizgatást mindenkitől. A tavernázás mellett a Bazi nagy görög lagzi című filmből jól ismert, és túlzások nélkül bemutatott éjszakába nyúló, kertben-báránysütős, szirtaki táncos dínomdánom is közkedvelt módja az étkezésnek.
Csupa-csupa finomság görög módra
Még a koccintás is úgy zajlik, ahogyan a filmben láthatta az ember. „Sztin ijia szasz” (egészségedre) felkiáltással összekoccintják a poharaik tetejét. Oda kell figyelni, hogy tényleg csak a poharak teteje érjen össze, ugyanis ha az alsó része is összekoccan, azt sértésnek, sőt kifejezetten rossz ómennek tartják. A házigazda dolga, hogy újratöltse a kiürült poharakat, ha nem akar szégyenben maradni. Aki viszont rögvest fenékig üríti azt, mohónak fogják tartani.
Említettük már a görög vendéglátós háláját. Előfordul, hogy a visszatérő vendéget megajándékozzák egy-egy rövid itallal, ezt azonban nem szabad visszautasítani, hiszen ez ajándék és ez minden számukra szimpatikus “törzsvendégnek jár”! Fogadjuk hát el bátran, és élvezzük a görögök vendégszeretetét!
