„Év Bortermelője 2013 Magyarországon”
A Magyar Bor Akadémia az „Év Bortermelője” címmel Gálné Dignisz Évát tüntette ki az idén. A díj történetében először nyerte el hölgy ezt a kitüntetést, amely a több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményért, a borok állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés.
Gálné Dignisz Éva
Mindenekelőtt le kell szögezni valamit. Sajnos hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy hazánk nem csak a drága, felső kategóriás, elegáns „ünnepi” boroknak a szülőföldje, hiszen nemzetközi mércével is mérve kiváló, zamatos, nagyszerűen egyszerű, hétköznapi, megfizethető borokat is terem. Hála a jóistennek, különben nyugodt szívvel megelégedhetnénk mindössze 500 hektár szőlőterülettel is. Jóllehet, ez nagyobb feladat, mint sokan gondolnák, hiszen ezen a borvidéken a talaj adottságai miatt sokkal nehezebb tartalmas, értékes, igazán jó borokat készíteni. Éppen ezért hatalmas eredmény, hogy idén egy kunsági borász nyerte el a méltó kitüntetést.
„Célunk, hogy az elmúlt ötven év során kettévált szőlőtermesztés és borászat — szakmai rangjának megfelelően — újra egyesítésre kerüljön családi pincészetünkben, hiszen kiváló minőségű borokat elsősorban saját termelésű szőlőből tudunk elképzelni. A magas minőség eléréséhez ezenkívül szükséges az egész éves munka során a szőlész és a borász folyamatos szakmai konzultációja, mely biztosítja az optimális termesztéstechnológiát. A korszerű borászati technológia megléte csak egy pont a minőségi borkészítés folyamatában. Ehhez biztosítani kell a kiváló alapanyagot, melyből a borok végső arculatát a borász szakmai tudása és elkötelezettsége adja meg” – mondta el Gálné Dignisz Éva.
Egykor a Kertészeti Egyetemen diplomázott a szigetcsépi borász hölgy, akivel édesapja szerettette meg a szőlőművelés, borkészítés mesterségét, akitől a szakma iránti alázatot és precizitást is megtanulta. Dolgozott a Pest megyei Pincegazdaságnál, a Kertészeti Egyetemi Tangazdaságban, majd annak privatizált üzemében, mint főborász. 13 éve szőlész férjével együtt építgetik egyre sikeresebb és ismertebb 76 hektáros családi vállalkozásukat. Boraival sorra söprik be a szebbnél szebb díjakat, elismeréseket nemcsak hazai, de nemzetközi borversenyeken is.
Együtt az öt jelölt
A borász hölgy mindegyik borára úgy tekint, mint saját gyermekére, egyformán szereti őket, de ha muszáj lenne egyet kiemelni közülük, akkor a Kékfrankos rosét választaná, hiszen ez a bor már a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik. Ez hozta meg az elismertséget a pincészetüknek, ezt tekinti a legnagyobb szakmai kihívásnak, és ez az a bor, amelyet a nők és férfiak is szívesen fogyasztanak.
Mint minden embernek, Évának is vannak tervei, vágyai, kívánságai. Mindennél fontosabb számára, hogy családjával egészségben folytathassa hivatásukat még sok-sok évig, hogy borfogyasztóik elégedettsége továbbra is töretlen maradjon. Lassan, de biztosan, kis léptékekben szeretnének tovább fejlődni. 10 éves terveikben szerepel további szőlőfajták telepítése, az idős ültetvények rekonstrukciója, a pince fejlesztéseinek befejezése, és nem utolsósorban szeretnék átadni gyermekeiknek a szőlővel és borral kapcsolatos tapasztalataikat.
„Nagyon büszke vagyok a családomra: lányomra, aki négy nyelven beszél és egy éve már a családi cégnél dolgozik, fiamra, aki szőlész szakon végzett az egyetemen, jelenleg növény szakorvosnak tanul, és férjemre, aki a családi cégünk megalapításával megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy saját borokat készíthessek, és aki a családunk mögött biztos támaszként megadja a fő irányokat a cégünkben. Aki eljön hozzánk, azzal szívesen beszélgetünk a borokról, szőlőről, és szívesen töltünk neki gyümölcsös, fajtajelleges, könnyed, üde borainkból” – nyilatkozta a nyertes borász hölgy.
A díjra a következő öt borászt jelölték (ABC sorrendben):
Bolyki János – Egri borvidék
Borbély Tamás – Badacsonyi borvidék
Dúzsi Tamás – Szekszárdi borvidék
Gálné Dignisz Éva – Kiskunsági borvidék
Heimann Zoltán – Szekszárdi borvidék
