Húsvéti terülj-terülj asztalkám

A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, ilyenkor Jézus feltámadására emlékezünk. Idén március utolsó napjára esik húsvét vasárnapja, de a lelki és testi készülődés már farsang után megkezdődik. A húsvéti ünnepkör sok eleme egyházi eredetű, amelyek az idők folyamán váltak népszokássá. Ezek jó része a feltámadáshoz, az élet újjászületéséhez, a tavaszhoz kapcsolódik. Étkezési hagyományaink is kötődnek a keresztény történetekhez, mindennek megvan a maga szimbolikus jelentése.

Nagyböjt

A nagyböjt a könnyű ételekről szól

A húsvétot megelőző 40 napot hívjuk nagyböjtnek, amellyel Jézus 40 napos pusztai böjtjére emlékezünk. Ez az időszak a felkészülés, a testi és lelki megtisztulás ideje. Hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tart, és a néphagyomány szerint húst, zsírt, illetve bármilyen zsíros ételt enni tilos. Régen csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket lehetett fogyasztani. Sok helyen még a tejtermék és tojás fogyasztása is kerülendő volt.

Böjt idején továbbá tilos volt a báli mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb és egyszerűbb ruhákat hordtak. Ma már embere válogatja, hogy mennyire tartjuk be a böjtöt. Van, aki ezt az időszakot tényleg a megtisztulásra szánja és negyven napig megtartóztatja magát, de sokan már csak péntekenként tartózkodnak a húsfogyasztástól.

Húsvéti csemegék

Tojásból sokféle étel készíthető

A nagyböjt a közép-európai katolikusok számára az újkorban a nagyszombat délutáni templomi feltámadási körmenettel ért véget. A húsvét ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek megszentelése. Húsvétvasárnap reggelén a hívők a délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek, húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még bort is vittek megszenteltetni a templomba. Ezek jellegzetes régi neve a kókonya, keleti eredetű néven pedig páska volt.

A 40 napos böjt végeztével húsvét vasárnap volt az első nap, amikor ismét húst vehettek magukhoz az emberek. Innen ered a magyar „húsvét” elnevezés is. Magyarországon a húsvét legfontosabb étkezése a vasárnapi ebéd, de sok családban a hétfői reggeli is. A vasárnapi ebéd – különösen vidéken – többféle előételt, levest és főételt is tartalmazhat. A tojásból sokfajta előétel kreálható, a tojáskocsonyák és tojássaláták, de még a melegen készíthető tojáselőételek is igen változatosak lehetnek.

Igazi házi sonka

A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek az egyik legősibb jelképe. A húsvéti tojás Jézus újjászületését jelképezi (a hasonlat szerint feltámadáskor Jézus úgy törte fel a sziklasírt, akár a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját), míg a népi hiedelem szerint az életet szimbolizálja. Emiatt húsvétkor tojás, kalács, sonka és sok helyen bárány kerül az asztalra. Ez utóbbi a húsvét egyik jelképes állata. Az Újtestamentumban Jézus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért, ezért is nevezik Isten bárányának: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.” Az utóbbi években a bárányhús – a megváltozott étkezési szokások és anyagi okok miatt – kicsit háttérbe szorult, a baromfihús leszorítja az ünnepi asztalról.

Húsvéti hangulat már a reggelinél is

A húsvéti reggeli igen változatos lehet. Gyakran szerepel a tálakon a szeletekre vágott füstölt főtt sonka, a vele együtt főtt, a sonkalétől finom, füstös ízt és színt kapott keménytojás, valamint a foszlós kalács is. A sonkához finom torma jár. Ilyenkor már pár zsenge, tavaszi zöldségféle is kerülhet az asztalokra. A hónapos retek, az újhagyma, paprika, paradicsom kiváló díszítőelem és nem különben remek vitaminforrás a hosszú tél után. Reggelire a hidegkonyhai készítmények is igen népszerűek: körözött, sonkatekercs, töltött tojás, saláták, ezekkel le lehet nyűgözni a családot. Sok helyen az ünnepi ételhez nem kenyeret, hanem kalácsot esznek. A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítik.

A finomságokhoz bor vagy pálinka dukál!

Húsvétkor aperitifnek leggyakrabban pálinkát szokás kínálni. Az ételsor első feléhez – az előételekhez, a fehér húshoz – száraz, félszáraz fehérbor illik, a vörös húsokhoz pedig a nehezebb vörösbor. A desszerthez szóba jöhet akár az aszúbor vagy egy finom jégbor is, de húsvét idején sok családban készül házilag tojáslikőr. Az alkoholt nem fogyasztó vendégekre gondolva lehet szörpöket, gyógyteákat, de frissen préselt zöldségleveket is felszolgálni. A legstílusosabbak persze akkor vagyunk, ha a hagyományos szódásüveget tesszük az asztalra.

A Húsvét nemcsak egyházi szempontból jelentős ünnepünk, hanem azért is, mert végre elfelejthetjük a hosszú telet és élvezhetjük a szép, napsütéses tavaszt. A családdal töltött közös étkezések, a locsolkodás, a tojásfestés pedig a hagyományőrzést és az összetartozást erősítik.

A cikk a Konyha & Vendég magazin márciusi számában is olvasható.

Hozzászólás Facebookkal

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.