A grúz vacsoránkat megdupláztuk a nagy érdeklődésre való tekintettel. Nem is gondoltuk volna, hogy éppen ez lesz az a téma, ami ennyire izgatni fogja vendégeinket. Úgy tűnik, hogy Grúzia gasztronómiai szempontból is vonzó, sok más szempontból pedig rendkívül érdekes.
Már az étterem tesztelésekor szimpatikussá vált a grúz kulináris világ számunkra is, hiszen igazi terülj-terülj asztalkát varázsoltak elénk. Érdekes ízekkel találkoztunk, na meg magával a grúz James Bonddal, aki még inkább emelte az est fényét. Az étterem vezetőjének neve Bondo, de ő minden szerénység nélkül csak Bondnak hívja magát. Rájöttünk, hogy találó a hasonlat, sőt mi több, van némi hasonlóság, hiszen Bondo a grúz konyha 007-es ügynöke, olyan titkok birtokában van, amit csak kevesen tudnak.
Az Aragvi grúz étterem ugyanis száz százalékig autentikus, a tipikus ízvilágot meghatározó alapanyagok egyenesen Grúziából érkeznek, maga Bondo vásárolja meg azokat a helyi piacon, majd hozza be Magyarországra. A fűszerkeverék összetételéről mélyen hallgat, ez például egy olyan titok, amit csak ő és az étterem séfje tud. Egy másik finomság, ami szintén csak a grúz vidéken fellelhető, az a bor. Nem úgy készítik, mint nálunk, a szőlő levét ők földbe ásott agyagedényekben erjesztik, ettől teljesen más lesz a bukéja az italnak. És ha már az italoknál tartunk, akkor ne felejtsük el megemlíteni a tárkonyos-ánizsos limonádét, amely a vendégeink körében is nagy sikert aratott.
Láttuk és meg is tapasztaltuk a grúz vendégszeretetet, sőt mi több, kiderült, hogy több vendégünknek is része volt már benne, amikor Grúziában járt. Hasonló élményt élhettek át mindkét grúz vacsoraestünkön, hiszen az ottani szokás szerint mindig többféle étel sorakozott az asztalokon, hogy kedvünkre csemegézhessünk. A fogások több szempontból is különlegesek, például a diót szinte fűszerként használják, gyakran párosítják a fokhagymával; a gránátalma szintén közkedvelt hozzávaló; és köret helyett sokszor kemencében sült házi kenyeret fogyasztanak. A lepénykenyér a grúz konyha number one fast food étele, hacsapuri néven fut, és rengeteg változata létezik. Mi a vacsorán a sajtos verziót kóstoltuk meg, mindenki legnagyobb örömére.
Grúz szokás szerint a miénkhez hasonló nagy összejövetelen szükség lett volna egy tamadára, vagyis asztalvezetőre a társaság szórakoztatására és szóval tartására, ám vendégeinknek be kellett érniük – fogalmazunk úgy – két „tamadinával”. Csak remélni tudjuk, hogy két tűzről pattant magyar menyecske felér egy tamadával! A lakoma minden egyes fogása a maga nemében különleges volt, de a legnagyobb sikert talán a fűszeres dióval töltött padlizsán, a házi készítésű sajt bazsalikomos öntettel, a hacsapuri és a vasalt csirke fokhagymás lében aratta. A szószok közül pedig a fokhagymás zöldszilva és a gránátalma ízlett a leginkább vendégeinknek.
Többen kérdezték, hogy az ételek receptjei mennyire publikusak. Kovács Judit barátunknak – aki nemrégiben járt Grúziában és imád főzni – köszönhetően egyet már ki is tettünk a honlapunkra. (A receptért klikk IDE!) A vacsora alatt pedig egy igazán különleges „töltött hús” receptjét osztottuk meg vendégeinkkel, ami nem más, mint egy jól megtermett borjúban egy bárány, a bárányban egy pulyka, a pulykában egy liba, a libában egy kacsa, a kacsában egy csirke. A gigantikus sült az utcán, szénhalom felett készül, és a borjú bánja a leginkább, mert annak jó része elszenesedik, viszont a többi hús szaftos marad, aromájuk pedig utánozhatatlan lesz.
Köszönjük szépen nektek, hogy grúz vacsoránk rekord létszámú volt, és reméljük, jól éreztétek magatokat! Következő estünk egy cseh sörvacsora lesz február 27-én, pénteken, de ha ismét nagy az érdeklődés, akkor február 28-án, szombaton megismételjük.:)