Október 10-én megkóstoltuk a kínai konyha legjavát, olyannyira, hogy a híres pekingi kacsa sem maradt ki a sorból. A Taiwan étteremben éppen annyira európaiak a kínai ételek, hogy azok még ne veszítsenek különlegességükből.
Sokat gondolkodtunk azon, hogy a nyári szünet után milyen vacsorával indítsuk a következő evőszezont. Az egy tálból csemegézés jó ötletnek tűnt, éppen ezért esett a választásunk a kínai konyhára, ugyanis a Távol-Keleten az étkezés igazi társasági esemény. Egyszerre több fogás sorakozik az asztalon, fehér abrosz mellett beszélik meg az üzleti és a családi ügyeiket is az emberek. A vacsora a főétkezés, mert akkor már mindenki otthon van, így le tudnak ülni egy asztalhoz. Többfajta előétel, főétel, hideg és meleg csemegék egyaránt az asztalra kerülnek ilyenkor.
A Taiwan étterem ideális helyszín, hiszen több mint húsz éve készítik a finomabbnál-finomabb kínai ételeket. A tulajdonos természetesen kínai, azonban Belgiumban született, ott leste el a vendéglátás apró fortélyait a családtól, és a már jól bevált módszerek szerint alapította meg magyarországi éttermét. Az étlapot úgy állították össze, hogy még a kényes európai ízlésnek is megfeleljen, ugyanakkor ne nagyon csorbuljanak a hagyományok sem. A kínai konyha változatosságát maximálisan visszaadta a nekünk összeállított menü, amelyet a kantoni, szecsuáni, pekingi és sanghaji szakácsok készítettek el nekünk.
A szecsuáni ételeket biztosan sokan ismerik, és talán azt is tudják róluk, hogy néha könnyfakasztóan erősek a tartományban termesztett erős paprikától, amit előszeretettel használnak szinte minden fogáshoz. Azt már viszont kevesebben tudják, hogy itt van hely, pontosabban legelő nagyobb testű állatokat tartani, ezért Szecsuánban marhahús is kerül az ételekbe, illetve az erdőkből származó fának a wokos ételeknél veszik hasznát. Igaz, hogy a kínaiak nagy rizsrajongók, azonban itt a házi tésztát is favorizálják. Mifangot, azaz rizstésztát sült zöldségekkel mi is kaptunk. A csípős ízről az erős paprika mellett a szecsuáni bors is gondoskodott. Kellemes az illata, elsőre friss, vagyis citrusos, mentás az íze, a falat lenyelése után nyelvzsibbasztó a hatása.
Kantonban nem fűszereznek agyon semmit, inkább hagyják, hogy az alapanyag saját íze domináljon. Tipikus kantoni étel a dim sum, ami nem más, mint gőzölt gombóc vagy batyu. Mi is kaptunk hasonlót, darált hússal volt töltve, és kétféle szósszal tálalva. Az előételek közül a legismertebb a tavaszi tekercs volt, ami több mint ezeréves múlttal bír, állítólag még Buddha is hagyományozott ilyen recepteket követőire. Hagyományosan rizslisztből készül a tésztája, tölteléke szinte bármi lehet, a bambusztól a vízi gesztenyén keresztül a mogyoróhagymáig. A miénkben darált hús, „sűrítésként” apróra vágott rizstészta és zöldségek voltak. Népszerű étel, hiszen kívül ropogós, belül szaftos és puha. Megkóstolhattuk a kimcsit is, ami eredetileg koreai étel, innen került Kínába. Speciális savanyítással készítik a káposztát, amit csípős ízzel is megbolondítanak.
Az est fénypontja a pekingi kacsa volt, aminek ízénél már csak a tálalása különlegesebb. A Kínát egyesítő első császár kérése volt egy olyan különleges étel, amit eddig még nem evett. Egy kukta fejlesztette ki a speciális pekingi kacsa receptjét, amelyet érleléssel, pácolással, gőzöléssel és sütéssel készítenek. Nagy szakértelmet kíván a szakácsoktól, ezért csak a „kiválasztottak” tudják a hagyományok szerint elkészíteni és szervírozni. Sok-sok gyakorlás eredménye a szeletelés, pontosan 100 szeletre osztják, mert a legenda szerint hivatalosan ennyi szeretője volt a császárnak. A kacsa bőre a vízben elkavart méztől vagy malátacukortól szép piros és ropogós, húsa pedig puha és zsíros. Sütés közben nagyon odafigyelnek, hogy ne szárítsák
kis a húst, illetve ne égessék meg a bőrt. A kacsaérméket mini palacsintákba töltöttük, póréhagyma és uborkacsíkokkal gazdagítottuk, kínai barbecue szósszal locsoltuk nyakon, majd feltekertük és jóízűen megettük. A csont se megy kárba, vagy levest főznek belőle, vagy átsütik és csemegeként elropogtatják étkezés közben. Utóbbiban nekünk is részünk volt, vendégeink legnagyobb örömére.
„Best of China” vacsoránkon a Taiwan étteremben 14 fogást kóstoltunk végig, igazi ízkavalkádban volt részünk. Jó hangulatban telt ez az estünk is, köszönet ezért vendégeinknek, akik mint mindig, most is mosolygósan érkeztek, és teli hassal távoztak.