Soproni kiruccanás luxus útitárssal

Májusban Krisztával borozgatós gasztrohétvégét töltöttünk Sopronban, ám nemcsak a „hűség városában” ért minket számtalan élmény, hanem már az utazás alatt is. Egy igazi luxusautót kaptunk tesztelésre, amit már az első pillanattól kezdve imádtunk.

Imádatunk tárgya

Nem is csoda, hiszen hogy nem lehet szeretni egy Lexus-t? A mi hűséges útitársunk egy NX 300h full hibrid volt, kívül-belül elegáns és szemet gyönyörködtető. Amolyan álom Ő luxus kivitelben. Elektromos üzemmódban csendesen lopakodott, mint egy golfautó, aztán minden erőlködés nélkül száguldott az autópályán, miközben körbeölelt minket a Lexus luxus. Büszkén feszítettem a volán mögött, és nem akartam kiszállni belőle, róttam volna az utakat napestig.

Ám megérkeztünk Sopronba és másnapig kicsit egyedül kellett hagynunk a Szieszta Hotel parkolójában. A Lővérekben egy szocreál épületben volt a szállásunk, kilenc emeletnyire magasodott az erdő fölé. A szobánk a legfelső szinten volt, a panoráma gyönyörű, a szoba egyszerű. A vacsorák azonban hihetetlenül izgalmas ízeket vonultattak fel, nem számítottunk ekkora választékra és fantáziára sem. A borjúpaprikás mellé dödöllét kínáltak, míg a sertésszűzet tejszínes kelmártással öntötték nyakon, a kacsahúst pedig rebarbara színesítette.

Bor és libamáj pástétom, ahogy kell!:)

Örültem nagyon a félpanziónak, hiszen nekem már akkor jól indul a napom, ha egy finomat reggelizek. A pénteki „görbe este” után kívántuk is a kávét meg a rántottát, hiszen jófajta soproni borok és egy díjnyertes sommelier, Lukács Szabolcs társaságában töltöttük az éjszakát a TasteVino borbárban és vinotékában. Ha Sopron, akkor a Kékfrankos kötelező, vagy legalábbis ajánlott, és nem is csalódtunk egyetlen tételben sem. Másik nagy kedvencünk a friss és üde Zöld Veltelini volt a bodzavirág ellenállhatatlanul finom illatával és zamatával. Külön köszönet Szabolcsnak a Weninger féle Merlot-ért, mert én nem sűrűn iszom 15 éves bort, és ezt a kedvünkért nyitotta ki.

Borsor:

  1. Kertész Zoltán (Etyek – ő a kakukktojás) – Pinot Noir Rosé
  2. Vincellér – Soproni Zöld Veltelini 2015
  3. Ráspi Tündér (Zöld Veltelini, Leányka, Furmint házasítás) 2013
  4. Winelife Kékfrankos rosé 2015
  5. Ráspi Kopár Kékfrankos 2013
  6. Molnár Titi – Soproni Zweigelt selection 2013
  7. Spern Steiner Kékfrankos 2012
  8. Weninger Soproni Merlot 2001

Rántott marhapofa spárgás rizottóval

A szombati reggelink után több mint 3 órás erdei sétát tettünk egy rutinos erdész és erdőjáró kíséretében. Viktor csak mesélt és mesélt, mutatott nekünk útközben mammutfenyőt, bombatölcsért, erdei gyógynövényeket, a kilátóból havas hegycsúcsot, a talpunk alatt szikrázó csillámpala követ. A napsütésben sétáltunk egy nagyot, majd legurultunk Lexus-szunkkal a hegyről a belvárosba, a Deák étterembe egyet ebédelni. A teraszon üldögéltünk, eper és bodza limonádét kortyolgattunk, majd élveztük az ebéd minden egyes falatját. A rántott marhapofát kevés helyen tudják jól elkészíteni, de itt sikerült tökéleteset alkotni, a spárgás rizottó pedig első osztályú köret volt mellé.

Soproni lőtorony by night

A szombati ebédet nagy adag Harrer fagyival fojtottuk le, utána jólesett egyet ejtőzni a szálloda wellness részében. Természetesen sok időnk nem volt a pihenésre, mert programból nem volt hiány: este a főtéren Bikini koncerten mulattunk és megpróbáltuk leugrálni a gasztrotúrán szerzett plusz kilókat. Másnak reggel városnézés volt a program, egy öltönyös úriember vezetett minket végig a városon, és olyan rejtett kincseket mutatott meg nekünk, amit nem mindenki láthat. Dél körül könnyes búcsút vettünk Soprontól és célba vettük a Balaton északi partját Lexus-unk nyergében, pontosabban kényelmes bőrüléseiben. Szepezd, majd Akarattya megállók következtek, a végállomás pedig Budapest volt, ahol a Lexus végre megpihenhetett. Imádtuk a kiruccanás minden egyes pillanatát, és köszönjük mindazoknak, akik felejthetetlenné tették számunkra ezt a májusi hétvégét!

 

Hozzászólás Facebookkal

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.