1. rész
Krisztina és alkotásai
Pásztor Krisztina ízes örömest készít különleges lekvárokat. Újragondolja a hagyományos ízeket, majd gourmet kompozícióit zárja üvegbe. A természetes ízeket hagyja érvényesülni, nincsenek mesterséges anyagok, csak az édesanyától és a nagyitól örökölt “varázslat”.
Mióta foglalkozol lekvárkészítéssel?
Hivatásként közel két éve. Gyerekként sokat segítettem a nagymamámnak és az anyukámnak befőzésnél. Később a családomank készítettem hagyományos lekvárokat, és bizony egy-egy népes családi látogatás alkalmával megmaradt temérdek gyümölcsöt sem hagytam kárba veszni. Négy éve kezdtünk saját örömünkre és barátainknak ajándékként egyedi ízeket készíteni. Siker lett, már a barátaink is szerettek volna ajándékozni a saját ismerőseinknek, és mindenki bíztatott, hogy ezeket az ízeket minél több emberrel meg kell ismertetnem. Valahogy így kezdődött az ÍZES ÖRÖMEST lekvárok élete.
Készül az aszús ibolyalekvár
Hol szoktad beszerezni az alapanyagokat?
Valamennyi lekvárban van saját magunk által termelt vagy gyűjtött alapanyag. A fűszer- és gyógynövények saját termesztésűek, a must, a bor, vagy az aszú szintén családi termék. Az egyéb alapanyagokat minden esetben általam jól ismert és megbízható helyi termelőtől szerzem be. Érdekes, hogy ott a legjobb minőségű a gyümölcs, ahol a termelővel ugyanazt gondoljuk a növényekről, az életről.
Hány féle lekvárt készítesz?
Általában 20-25 féle lekvár van az aktuális kínálatban. Éves szinten ez több, mint 50 félét jelent, de eddig 70-nél több félét készítettem, ebből maradt benn ez az 50. Az év az aszús ibolyával kezdődik és aszús birssel fejeződik be.
A rózsából is lekvár lesz
Hogyan alakítod ki az ízvilágot?
A klasszikus gyümölcsöket igyekszem olyan ízekkel kombinálni, amelyek még jobban kiemelik az alapízt. Ahol nagyon tömény a növény íze, zamata ott pedig igyekszem tompítani, de úgy, hogy csak a kellemes jellege domináljon. A kínálat összeállításakor arra törekszem, hogy minden korosztály és minden étel kapjon egy-egy lekvárt. Sőt talán ma már minden hangulathoz, napsütéshez és esőhöz is tudok ajánlani valami lélekmelegítőt, vagy hűsítőt. Itt vidéken szinte mindenki készít lekvárt. Aki gyenge, arra azt szokták mondani, hogy lekvár vagy fiam. Szóval van egy élő klasszikus lekvár kultúra, amiből nehéz kitörni. Amikor egy-egy speciális kóstoló alkalmával bemutatom, hogy milyen a grillezett hallal a muskotályos kaporzselé, vagy a natúr piritóshoz mennyivel jobb a lecsólekvár, mint a margarin, akkor azt látom, hogy korlátlanok a lehetőségek.
Saját recepteket használsz vagy tanultad valakitől?
Valamennyi saját recept, ami folyamatosan fejlődik, mindig egy-egy pici változás van benne, még akkor is, ha csak a készítő, vagy a rendszeres fogyasztó érzi meg. Hosszú kísérletek eredménye az adott lekvár. És nincs két egyforma gyümölcs, nincs két egyforma intenzitású fűszernövény sem. Mára már érzem az alapanyagból, hogy miből mit kíván, a főzés melyik szakaszában kell beletenni, hogy az elképzelt ízt kapjuk. Az alap főzési technikát természetesen édesanyámtól, nagyszüleimtől tanultam.
Ízes Örömest
Törekedsz arra, hogy természetes anyagokat használj?
Igen, ez a lényege az egésznek. Ahogyan készül és amivel készül az mind a természetesség megőrzéséért van. Csak kis mennyiséget főzök egyszerre, egyszerű fazékban, a lehető leggyorsabban, hogy a gyümölcs minél több értékes összetevőjét és friss gyümölcs ízét, zamatát meg tudjam őrizni. Az ízesítéshez is természetes zöld vagy szárított növényeket használok. A zseléket természetes alma pektinnel készítem. Nincs aroma, nincs mesterséges színezék meg egyéb emulgeáló anyag. Mindig elmondom, hogy az a természetes, ha növényi rostok leszállnak az üveg aljára, fogyasztás előtt fel kell keverni. Egészséges gyümölcsből minimális tartósítószerrel, melegdunsztban kiváló és egészséges termékek készíthetőek.
